Megosztás:
A Vylor önálló vállalatként új fejezetet nyit a vetőmag- és genetikai iparágban. Az Agroinformnak adott interjújában Havass Tamás, a Vylor magyarországi ügyvezető igazgatója a vállalat stratégiai céljairól, innovációkról, valamint a hazai termelőket érintő legfontosabb kihívásokról és a kukoricatermesztés jövőjéről beszélt.
Mielőtt a vállalat jövőjéről beszélnénk, szeretnénk jobban megismerni Önt. Hogyan mutatná be magát néhány mondatban, és melyek azok az alapelvek, amelyek munkáját és vezetői filozófiáját meghatározzák?
Alapvetően agrárembernek tartom magam. Régóta dolgozom ebben az ágazatban, és talán ezért is fontos számomra, hogy a döntéseink mögött mindig ott legyen a gyakorlati oldal: amit csinálunk, annak a termelő számára is értelmezhetőnek és értékesnek kell lennie.
A munka mellett természetesen a család a másik meghatározó része az életemnek. A feleségemmel három fantasztikus fiút nevelünk, és azt gondolom, hogy a család és a vezetői szerep bizonyos értelemben ugyanarra is megtanít: felelősséget vállalni, példát mutatni, meghallgatni a másikat, és közben hagyni, hogy mindenki a saját útját járja. Talán ezért is hiszek vezetőként az őszinte, nyílt kommunikációban és a csapat erejében.
Nem gondolom, hogy egy vezetőnél kell lennie mindig a legjobb válasznak. Sokkal fontosabb, hogy jó emberek legyenek körülötte, meghallgassa őket, világos irányt mutasson, és együtt hozzák meg a megfelelő döntéseket. Nekem fontos a teljesítmény és az eredmény, de legalább ennyire fontos az is, hogyan jutunk el odáig.
A Vylor önálló vállalatként új fejezetet nyitott a vetőmag- és genetikai iparágban. Milyen küldetést és stratégiai célokat határoztak meg, és hogyan fordíthatók le ezek a magyar piac kihívásaira és lehetőségeire?
A Vylor számunkra nem egyszerűen egy új cégnév. Egy olyan, kifejezetten vetőmagra, genetikára és innovációra fókuszáló vállalatot építünk, ahol a Pioneer® több mint százéves vetőmag- és nemesítési öröksége találkozik a következő generáció technológiáival. A vállalati tervekben a fejlett genetika mellett olyan területek kapnak hangsúlyt, mint a génszerkesztés, a hibrid búza és a mesterséges intelligencia alkalmazása a kutatásban és a nemesítésben. Magyarországon ezt nagyon gyakorlatiasan kell lefordítanunk. A saját stratégiánk három fontos eleme a szervezeti kiválóság, a Vylor egyértelmű vetőmag-specialista pozicionálása, valamint az agronómiai vezető szerep erősítése az új klimatikus körülmények között. A gazdának végül nem az számít, milyen jól hangzik egy globális stratégia, hanem hogy az adott hibrid és technológia az ő földjén, az ő körülményei között mit tud hozzátenni a gazdasága eredményességéhez.
Milyen új technológiák, irányok határozhatják meg a jövő mezőgazdaságát globálisan és hazánkban? Látnak-e nyitottságot ezekre a magyar agrárszakemberek oldaláról?
Szerintem több technológiai változás zajlik egyszerre. A genetika fejlődése, a génszerkesztés, az adatvezérelt nemesítés és a mesterséges intelligencia alkalmazása mind abba az irányba mutat, hogy gyorsabban és pontosabban tudjunk választ adni a mezőgazdaság új kihívásaira. A Vylor hosszabb távú innovációs terveiben is hangsúlyos szerepet kap a génszerkesztés, a hibrid búza és a mesterséges intelligencia alkalmazása. Magyarországon mindez különösen fontos, hiszen nálunk a változó klimatikus körülmények hatását a gazdálkodók már a saját földjeiken érzik. A hőstressz, a vízhiány és ezzel együtt a termésbiztonság kérdése meghatározóvá vált. Ezért a jövő szerintem nemcsak a jobb genetikáról szól, hanem arról is, hogyan tudjuk ezt a genetikát a megváltozott körülményekhez igazodó agronómiai megoldásokkal együtt használni. A magyar gazdálkodók részéről látok nyitottságot az innovációra, de teljesen érthetően azt várják, hogy annak helyi körülmények között is bizonyított, kézzelfogható előnye legyen.

P64LE185 napraforgó hibrid
Melyek azok a termékek, amelyek a Vylor kínálatában elérhetőek Magyarországon a gazdálkodók számára?
A magyar Vylor üzlet három meghatározó területe a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce, és ezeken belül továbbra is a Pioneer® genetika és a hozzá kapcsolódó agronómiai tudás áll a középpontban.
De én itt nemcsak egy terméklistáról beszélnék. A célunk az, hogy egy-egy genetika mellé olyan agronómiai tudást adjunk, amely segít eldönteni, hova, mikor, milyen tőszámmal és milyen technológiával érdemes vetni. Ebben szeretnénk igazán megkülönböztetni magunkat.
A Vylor repertoárjából mely területek élveznek prioritást a magyar piacon, és mely szegmensekben látnak kiemelkedő lehetőséget?
Magyarországon a kukorica, a napraforgó és a repce jelenti a három meghatározó kultúránkat. Ezek közül a kukorica és a napraforgó különösen nagy súlyt képvisel, ugyanakkor a repce is fontos része a portfóliónknak. A prioritásainkat pedig nem pusztán kultúránként határozzuk meg: egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy olyan genetikát és hozzá kapcsolódó agronómiai tudást tudjunk biztosítani, amely segíti a gazdálkodókat a megváltozott klimatikus körülményekhez való alkalmazkodásban. Számomra ugyanakkor van egy ennél szélesebb cél is: szeretném, ha a Vylor és a Pioneer® neve mögött a gazdálkodók nemcsak jó genetikát, hanem megbízható agronómiai partnert is látnának.

Talán ma a növénytermesztőket és az állattenyésztőket is az érdekli leginkább, hogy meg tudja-e termelni Magyarország legalább a saját kukoricaszükségletét. Milyen megoldásokat kínálnak ez ügyben?
Én ebben alapvetően optimista vagyok, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar kukoricatermesztés feltételei jelentősen megváltoztak. Nem gondolom, hogy a jövő kihívásaira kizárólag a múltban bevált termesztési megoldásokkal tudunk válaszolni. Alkalmazkodnunk kell a megváltozott klimatikus környezethez, és ebben a genetikának és az agronómiai tudásnak együtt van meghatározó szerepe.
Mi ezért nem egyetlen „csodahibridben” gondolkodunk. Abban hiszünk, hogy a megfelelő genetika, a termőhely adottságainak ismerete, a vetésidő és a termesztéstechnológia összehangolása adhat nagyobb termésbiztonságot. Magyarországon ezért kiemelt figyelmet fordítunk a hőtresszre, a korai vetés lehetőségeinek vizsgálatára, valamint azokra az agronómiai megoldásokra, amelyek segítenek alkalmazkodni a változó klimatikus viszonyokhoz. Ha ezekben előre tudunk lépni, akkor én továbbra is hiszek abban, hogy a kukoricának lehet jövője és nagyon fontos helye van a magyar mezőgazdaságban.
A Vylornál azon dolgozunk, hogy ebben az alkalmazkodási folyamatban hosszú távú partnerként álljunk a termelők mellett. Hiszünk abban, hogy az innovatív genetika, a helyi szakmai tudás és a termelőkkel való szoros együttműködés együttesen biztosíthatja a magyar mezőgazdaság jövőjét, és ebben a munkában a Vylor és a Pioneer® márka meghatározó szerepet kíván vállalni.
Az interjú az Agroinform oldalán is megtekinthető.